|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Császár Angéla 2007. február 24.A budapesti Hitel című irodalmi, művészeti és társadalmi havi folyóirat februári számát Sütő András emlékezetének szentelte. Az új szám közönség előtti bemutatóját február 16-án tartották Budapesten. Bevezetőt Csoóri Sándor főszerkesztő, zárszót Görömbei András főszerkesztő-helyettes mondott. Sütő András műveiből Császár Angéla, Kubik Anna és Szélyes Imre színművészek adtak elő részleteket. Az emlékszám felvonultatja a kortárs magyar irodalom színejavát, köztük van Farkas Árpád, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Gál Sándor, Olasz Sándor, Ablonczy László, Sylvester Lajos, Kincses Elemér, N. Pál József, Bágyoni Szabó István, Bogdán László, Tamás Menyhért, Bertha Zoltán, Márkus Béla, Tornai József és Vetési László. „Csak a magára maradott utolsó magyar van veszélyben, mert ha egyedül van, elveszett. Sütő András annyira féltett mezőségi népe minden gondja ellenére is csendesen köszöni, hogy hálás gyermekként, féltő gondoskodással e szülőföld minden gondját élő reménységként emelhette be a legtündöklőbb magyar irodalomba” – írta Vetési László. Az emlékszám közölte Cs. Nagy Ibolya összefoglaló írását – Egy vita margójára (Sütő András és A Hét). Ebből idézte a Népújság: „bár a vita véget ért, a Sütő András elleni hadjárat korántsem. Ezt jelenleg csak a főszerkesztő vívja, de egyrészt: fórum nélkül nincs Cicero, másrészt olyan vehemens és következetes Sütő-ellenesség nyilvánul meg a Parászka Boróka-írásokban, hogy ezek elviekben akár új, romeltakarító disputát generálhatnak. ” /B. D. : A repedt nádszál elégiája (A HITEL Sütő András- emlékszáma). = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./2014. április 12.Lelki kenyér a versSzámos irodalmi, művészeti programot rendeztek tegnap a Kárpát-medencében a költészet napján, József Attila születésnapjára emlékezve. Budapesten negyedik alkalommal szerveztek Versmaratont, Debrecenben megrendezték a költészeti fesztivált, Szentendrén pedig újra volt Verskommandó. Nagy érdeklődés mellett zajlott az egész nap tartó Versmaraton a budapesti Thália Színház Mikroszínpadán, ahol mintegy hetven kortárs költő olvasta fel verseit, a közönség megismerhette Az év versei 2014 című kötet szerzőit. Oláh János költő, író, a hagyományosan a költészet napjára megjelenő kötet kiadójának vezetője elmondta: a tavalyi év válogatása, 100 költő versei jelennek meg a kötetben. Mint fogalmazott, a költészet napján mindig sok a versműsor, de élő költőtől szinte alig hangzott el vers. A felolvasással arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a mai költészet is létezik, kortárs költők is írnak verseket, nem is rosszakat. Oláh János elmondta: úgy döntöttek, hogy a költők saját maguk mondják el verseiket, ne színészek előadásában hangozzanak el a művek. Ha rosszabbul is mondja a szerző versét egy színésznél, az az értelmezési módszer, ahogy ő felolvassa, akkor is fontos kordokumentum – emelte ki. Raffai Ágnes szabadkai színésznő nyerte el a fődíjat a Versünnep Fesztivál professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyén, amelyet a költészet napja alkalmából rendeztek meg a budapesti Nemzeti Színházban tegnap. „Ez a délután a szó, a magyar szó ünnepe volt” – mondta az esti díjkiosztón Császár Angéla színművész, a zsűri elnöke, hozzátéve: szükségünk van ezekre a szavakra, és a versekre. „Lelki kenyér a vers” – emelte ki Áprily Lajos szavait idézve. A költészet politikai rendszereken felülemelkedik, ezt bizonyítja az is, hogy 1964-től emlékezünk meg József Attila születésnapjáról – mondta Vári Fábián László kárpátaljai költő József Attila lillafüredi emléktáblájánál tegnap (felvételünk). A József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: a magyar közéletben igazán ritka az, hogy ezzel mindenki egyetért, ennek a napnak a legfontosabb üzenete, hogy József Attila mai és minden magyar ember számára egyaránt fontos. Bár a költészetet az utóbbi évtizedekben többször temették, ám meg tudott újulni, „jó ebben a rohanó világban megállni olykor, kézbe venni egy Radnótit, Pilinszkyt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort, hogy a nagy mesterek gondolataiban megpihenjünk” – mondta Vári Fábián László annál a márványtáblánál, amely arra emlékeztet, hogy 1933-ban József Attila a lillafüredi írótalálkozón írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát. Csak a vers a fontos, amely szólhat bármiről, de azt a „líra arisztokratikus méltóságával tegye”, adjon érzelmi többletet, üzenjen, keltsen visszhangokat, hogy az olvasó hetek múltán is érezze az újraolvasás kényszerét, legyen élmény a verssel való találkozás – tette hozzá, majd József Attilát idézve azt mondta: vers kell, hogy írassék! Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
